A hasított test hozama

Kapcsolódó kifejezések:

Clenbuterol
Kiegészítés
Vaddisznók
Levágás
Fehérjék
A hasított test súlya
Öltözködési százalék
Sovány hús

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Kecske | Hús

Öltözködési százalék

A hasított testmennyiség fontos termelési kritérium, amelyet az öltözködési százalékban fejeznek ki ([kikészített hasított test súlya/élősúly] × 100). Mivel azonban az élő tömeg és a hasított test arányát fejezi ki, és sok tényező befolyásolja ezeket a frakciókat (pl. Az emésztőrendszer mérete és töltése, vágási eljárások, gyapjú vagy bőrtömeg, a testzsír megoszlása és a másodlagos nemi jellemzők), az öltözködési százalék körültekintően kell értelmezni, és összehasonlításokat kell végezni fajokon, fajtatípusokon és vágási eljárásokon belül. A kecskék öltözködési aránya nagyon fiatal állatoknál 40%, míg az érett hímeknél 56%. Azokban a régiókban, ahol a test alkotóelemeit (fej, szervek, belek és bőr) nagyra értékelik és a hasított test részének tekintik, az öltözködési százalék 66 és 82% között mozog. Az öltözködési százalék az életkor, a tömeg és a zsírosság függvényében növekszik, és annak következménye, hogy az adagban növekszik az anyagcserére képes energia szárazanyag-kilogrammonként (ME kg –1 DM).

HÚSÁLLATOK Fajai | Disznók

Öltözködési százalék

1,7%) és a vesék (

0,5%), és különféle irányítási gyakorlatok befolyásolhatják.

A betakarítás ideje a biológiai növekedési görbéhez viszonyítva szintén befolyásolja az öltözködési százalékot. A betakarításra szánt élő állatokat fel lehet osztani hasított és nem hasított részekre. Az élet elején a nem tetemet alkotó elemek, mint például a vér, a zsigerek és a bőr, bizonyos esetekben az élősúly nagyobb részét teszik ki, mint később az életben. Amint az állatok érik, a zsigeri növekedés befejeződik, és az állatok gyorsabban kezdik felhalmozni a zsírt. A hasított test alkotóelemei az élősúly arányában növekedni kezdenek a nem tetem alkotóelemeihez képest, ezáltal növelve az öltözködés százalékát. Ezért a nagyobb, nehezebb és idősebb állatok öltözködési aránya általában nagyobb, mint a fiatal, növekvő állatoknál. Annak ellenére, hogy a nem hasított test alkatrészeit mellékterméknek tekintik, nagy értéket képviselnek az Egyesült Államok és más országok sertéshús-ipara számára. A cseppérték, vagyis a fülek, a szívek, a máj, a nyelv, az ormány, a nyálmirigyek és más nem hasított test komponensek melléktermékei körülbelül 5 USD/cwt/sertés vagy egyes esetekben akár több is lehetnek.

A laposmellű futómadarak húsának minőségének javítása

Absztrakt

Feedlot oltási protokollok

Janey L. Gordon, Daniel U. Thomson, a Food Animal Practice (Ötödik kiadás), 2009

FUSOBACTERIUM NECROPHORUM ÉS A MÁJTKÖNYVEK ELLENŐRZÉSE

A májtályogok jelentős gazdasági felelősséget jelentenek a máj elítélése, a csökkent takarmányfelvétel, a csökkent súlygyarapodás, a takarmány-hatékonyság csökkenése és a hasított testek hozamának csökkenése miatt, az előfordulási gyakoriság a legtöbb takarmányban átlagosan 12% és 32% között van. 45 A májtályogok másodlagosan képződnek az acidózis és a bendőgyulladás következtében, amikor az F. necrophorum és/vagy Arcanobacterium pyogenes diszpergálódik a bendő falában lévő fokális tályogokból, és belép a portális keringésbe, ezt követően magokat vetve a májba, és tályogokat képezve. Bár ebben a betegségben az F. necrophorum az elsődleges etiológiai ágens, az A. pyogenesről úgy gondolják, hogy szinergikusan működik, és tályogokat képez. A múltban az antimikrobiális szerek, például a tilozin etetése 40-70% -kal csökkentette a májtályogok előfordulását. Fontos, hogy ezek az antimikrobiális vegyületek csökkentik a májtályogok előfordulását, de nem szüntetik meg a problémát. 46 Ezért egy hatékony vakcina nagyon kívánatos lenne a feedlot iparban.

A sertéshús sovány tartalmának meghatározása

21.7 Következtetések

A tényleges on-line hasított test-értékelési rendszerek többsége a zsír és az izom mélységét használja fel a hasított test sovány hozamának becsléséhez. Úgy tűnik, hogy a mérések azon képessége, hogy megmagyarázza a hasított test hozamának megfigyelt változását, elérte a maximális pontosságot. Új tetemértékelési megközelítésekre van szükség a pontosságuk javítása érdekében. Másrészt a hasított test sovány hozama a hasított testben érdekelt szövetek arányaként határozható meg, és azokat olyan referenciamódszer szerint állítják elő, amelyben a hasított test előkészítését és a szövetek boncolását pontosan leírják. A hasított test boncolása időigényes, drága és torzításnak van kitéve, ezért új, mágneses rezonancián és különféle röntgentechnológiákon alapuló módszereket javasolnak. További kutatások szükségesek azonban a hasított testben alkalmazott sovány hús százalékos arányának mérésére szolgáló robusztus eljárások kidolgozásához.

A HÚS-ÖSSZETÉTEL MEGFELELŐ MÉRÉSE

Videó képelemzés

A videokép-elemző (VIA) rendszerek elektronikus kameratechnológiát és számítógépes digitális képelemzési technikákat használnak a fő jellemzők kivonására egy vagy több hasított test képéből, és levezethetik a hasított test különböző tulajdonságait, beleértve a hasított test hozamát és összetételét. Mivel a VIA csak a tetem látható felületét ábrázolja, különféle megközelítéseket alkalmaznak a belső tulajdonságok, például a zsírmélység, az izomméret és a dimenzió következtetésére. A színt általában arra használják, hogy a hasított test képeiből következtethessenek a zsírmélységre, míg a különböző nézőpontokból készített több VIA-képet (beleértve a belső felület nézeteit olyan helyzetekben, amikor a hasított test a gerinc mentén hasad el a képalkotás előtt) segítenek a húshozam és -eloszlás megbecslésében. . Néhány rendszer egy sor fénysort is felhasznál, hogy további háromdimenziós információkat nyerjen ki a hasított test külső alakjáról. Azokban az alkalmazásokban, ahol a hasított testet vagy az oldalt a gerincoszlopra merőlegesen vágják (pl. A marhahús oldalai a hűtőben negyedelnek), a VIA felhasználható a zsírtakarás, a szem izomméretének és méretének közvetlen mérésére az összetétel és a hozam megállapításához. ( 2. ábra ).

2. ábra . e + v VBG marha kamerája és kimeneti képernyője. Sokszorosítva az e + v engedélyével (http://www.eplusv.com/start_E.htm).

Az olyan VIA-rendszereket, mint a ViaScan (Cedar Creek Company, Brisbane, Ausztrália) és a VSS 2000-t (e + v Technology GbH, Oranienburg, Németország) kereskedelemben alkalmazzák Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában, elsősorban marhahús- és báránytest értékelése céljából, valamint sertéshúsra és baromfira (3. ábra). Mivel azonban csak a felületi topográfiát mérik, nem olyan pontosak, mint a mérési technológiák, amelyek képesek elvégezni a belső szerkezet tomográfiai mérését.

3. ábra e + v VSS 2000 bárány VIA rendszere. Sokszorosítva az e + v engedélyével (http://www.eplusv.com/start_E.htm).

A húsdarabok minőségének értékelése

2.2 Minőségi és hozamminőségek előrejelzése

Általánosságban elmondható, hogy a marhahús hasított testét a tizenkettedik borda felületének és a hasított test egyéb részeinek szemrevételezéses értékelésével hozam szerint osztályozzák. Az USA-ban a hasított test osztályozására az USDA szabványait alkalmazzák - vagyis a hasított test hozamát (sovány százalékát) úgy határozzuk meg, hogy (1) figyelembe vesszük a külső zsír mennyiségét vagy a zsírvastagságot a ribeye izom felett; (2) a vese-, szív- és kismedencei zsír mennyisége; (3) a szalagos izom területe és (4) a hasított test súlya (Lu és Tan, 1998). A számítógépes látást a fenti osztályozás elérésének eszközeként vizsgálták (Lu et al., 1998; Soennichsen et al., 2005, 2006).

5.3. Ábra Az 5.1. Ábrán látható marhahúsminta zsírterülete .

A minőségi besoroláshoz a helyes arány változott az eljárás forgatásával. Összesen tíz forgatásnál három 100 százalékos volt; négy 90–99 százalékos, a maradék három pedig 60–70 százalékos volt. Ezért az átlagos arány 85,3 százalék volt. A hozamosztályozáshoz a helyes arány 50 százalék felett volt a lineáris transzformációjú tíz forgatás közül nyolcnál. A másodfokú és köbös transzformációk használata nem javította jelentősen a helyes sebességet. A lineáris transzformáció hozta a legjobb teljesítményt, átlagosan 64,2 százalékos volt. A minőségi besorolás eredményét kiválónak, míg a hozam eredményét meglehetősen jónak tekintették.

Külön tanulmányban Shackelford et al. (2003) egy speciálisan kifejlesztett képelemző rendszert használt két marhahúsfeldolgozó üzemben a szarvasmarha hasított állományának hozamminőségének, a longissimus izomterületének és a márványozási pontszám on-line előrejelzésére. A meleg hasított test tömegét és képi jellemzőit kifejlesztő előrejelzési egyenletek a számított hozamfokozat, a longissimus izomterület és a márványosodás pontszámának 90, 88 és 76 százalékos változását adhatják. Összehasonlításképpen: az on-line osztályozók által alkalmazott hivatalos USDA hozamfokozat csak a variáció 73 százalékát tudta elszámolni. Ezért a rendszernek lehetősége volt javítani a hozamfok meghatározásának pontosságát; a márványozást azonban nem tudta pontosan megjósolni.

Európában kutatást folytattak annak érdekében, hogy megvizsgálják a CVS képességét a tetemek osztályozására a hivatalos EUROP-rendszer (EC 1208/1981) szerint. Soennichsen és mtsai. (2005, 2006) képanalízist alkalmazott az 1519-es borjú tetemekre. A CVS pontosan megjósolta a zsírosztályt egy 15 pontos skálán (EUROP rács alosztályokkal); pontossága azonban gyengébb volt a konformitás szempontjából, ami arra utal, hogy a borjú tetemekhez speciális mérlegre van szükség. A rendszer nagy pontossággal megjósolta a kiskereskedelmi vágások súlyát is, az elsődleges vágások és a kiskereskedelmi vágások fennmaradó becslési hibája 1,4–5,2 százalék. A hús teljes tömegének és az eladható tömegének előrejelzése szintén nagyon pontos volt, a maradék becslési hibák 2,1, illetve 3,5 százalékosak voltak.

Minőség ökológiai, alacsony ráfordítású és hagyományos sertéstenyésztésben

9.8.1 Hagyományos gyártási rendszerek

A hagyományos sertéstenyésztés egyik fő célja a termelési költségek minimalizálása és a piac által közvetlenül jutalmazott eredmények maximalizálása.

Az intenzív sertéstenyésztési rendszerek súlyos negatív hatásokat mutattak az állatok egészségére és jóllétére (Borell és mtsai., 1997; Rauw és mtsai., 1998). Az intenzív termelés további korlátozásai várhatók a szárazföldi területre jutó magas tápanyag-bevitel és tápanyagveszteség okozta környezeti szennyezés drámai hatásai miatt (Erisman és Monteny, 1998; Van den Weghe, 1999). Mintha a hagyományos megközelítés korlátai a minőségi termelés tekintetében nem lennének elég nehézek, az európai sertéstenyésztés szembesül a nyitott globális piac kihívásával. Okkal feltételezhető, hogy az EU-országok jelenlegi viszonylag költségigényes sertéshús-termelésének egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie annak érdekében, hogy versenyezhessen az egyre növekvő exportorientált és alacsony költségű sertéshús-termeléssel olyan országokban, mint Brazília vagy Kína. Jelenleg úgy tűnik, hogy nincs felkészültség a feltörekvő és a támogatásoktól mentes globális piacra.

HÚSÁLLATOK Fajai | Juh és kecske

A menedzsment hatása a növekedésre

Az étrend jelentősen befolyásolhatja az ADG-t, az élő és a hasított test tömegét, a zsír mennyiségét és összetételét, valamint a hús ízét. A magas energiájú étrendben lévő állatok gyorsabban nőnek és zsírosabb tetemeket termelnek, mint a takarmány-étrenden élők. A magas fehérjetartalmú étrendben lévő állatok olyan tetemeket eredményeznek, amelyekről a fogyasztók úgy vélik, hogy „nem ízesítik” őket, összehasonlítva a nagy energiájú étrendet fogyasztó állatokkal.

A kasztrált juhok lassabban nőnek, mint az ép hímek, ami hasonló a szarvasmarháknál és a disznóknál mutatott eredményekhez. A kecskékkel végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az ADG-re mind a fajtája, mind a kasztrálási ideje megvan; az eredmények azonban ellentmondásosak a kasztrálás korához képest. Egyes tanulmányok korai kasztrálást javasolnak (1 hétnél fiatalabbak), míg mások késleltetett (6 hónap után) kasztrálást javasolnak a kecskék leghatékonyabb növekedésének elérése érdekében.

LÓHÚS

A hasított test jellemzői

Mivel a lovaknak nem volt célja a fogyasztásra szánt hús előállítása, ellentétben más fajokkal, a megevett hús főleg állatok legeltetéséből, munkalovakból, újabban pedig sport- és versenylovakból származott.

A fiatal hús termelésének növekedése, különösen a Trait fajtából, új európai országokban és Japánban. A ló valójában jó hústermelő. A hasított testek hozama magas (a tényleges hozam megegyezik a meleg hasított test tömegének és az élő üres tömeg tömegével elosztva), 70% -kal határolva a Trait fajtából született fiatal méneknél, és összehasonlítható a szarvasmarha húséval.

A tetem nagyon magas arányban tartalmaz izomzatot (70%) és kevés zsírt (10–14%). A zsírszövet eloszlása nem azonos a szarvasmarhákéval, mivel a lótestek több szubkután és belső zsírlerakódást tartalmaznak. Másrészt kisebb az intermuscularis zsír aránya. A lótestek ezért „mázasabbnak” tűnnek, de a különböző szövetek, szervek és testrészek relatív növekedésével kapcsolatos vizsgálatok megerősítették, hogy a ló sovány állat. (Lásd: MEAT | Structure.)

Ajánlott kiadványok:

Állattenyésztés

A ScienceDirectről
Távoli hozzáférés
Bevásárlókocsi
Hirdet
Kapcsolat és támogatás
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .