A gyermekkori elhízás és a fogkitörés közötti asszociáció

Közegészségügyi és közösségi orvosi osztály, Tufts University School of Medicine, Boston, Massachusetts, USA

Népegészségügyi és Közösségi Orvostudományi Tanszék, Tufts University School of Medicine, Boston, Massachusetts, USA

HarvestPlus/Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet, Washington, DC, USA

Frances Stearns Nutrition Center, Tufts Medical Center, Boston, Massachusetts, USA

Népegészségügyi és Közösségi Orvostudományi Tanszék, Tufts University School of Medicine, Boston, Massachusetts, USA

Közegészségügyi és közösségi orvosi osztály, Tufts University School of Medicine, Boston, Massachusetts, USA

Népegészségügyi és Közösségi Orvostudományi Tanszék, Tufts University School of Medicine, Boston, Massachusetts, USA

HarvestPlus/Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet, Washington, DC, USA

Frances Stearns Nutrition Center, Tufts Medical Center, Boston, Massachusetts, USA

Absztrakt

Az elhízás növekedést elősegítő folyamat, amelyet a pubertás időzítésére gyakorolt hatása is bizonyít. Bár a vizsgálatok korlátozottak, kimutatták, hogy az elhízás befolyásolja a fog kitörésének időzítését. A fogkitörés időzítése és sorrendje egyaránt fontos a száj egészségi állapotának szempontjából. A tanulmány célja az elhízás és a fogkitörés közötti összefüggés vizsgálata volt. Az adatokat az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) három egymást követő ciklusából (2001–2006) egyesítettük, és elemeztük, hogy megvizsgáljuk a kitört fogak száma (NET) és az elhízás állapota (BMI) közötti összefüggéseket. z‐Score> 95. percentilis BMI a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC) növekedési referenciájához viszonyítva 5–14 éves gyermekek körében, kontrollálva az esetleges zavarokat életkor, nem, faj és társadalmi-gazdasági helyzet (SES) szerint. Az elhízás szignifikánsan összefügg azzal, hogy a vegyes fogazat időszakában magasabb az átlagos NET. Az elhízott gyermekek fogai átlagosan korábban törtek ki, mint az elhízott gyermekek nem elhízott gyermekei, akiknek átlagosan 1,44-gyel több foguk tört ki, mint a nem elhízott gyermekeknél, az életkor, a nem és a faj/etnikum alapján történő kiigazítás után (P

Bevezetés

A gyermekkori elhízást egyre inkább közegészségügyi problémának ismerik el az Egyesült Államokban és világszerte. A 2007–2008-as NHANES adatai azt mutatják, hogy az elhízás prevalenciája az Egyesült Államokban 16,9% az összes 2–19 éves gyermek körében, és bizonyos faji/etnikai csoportoknál az előfordulás mértéke akár 29% is (1) . A gyermekkori elhízás számos káros fizikai és pszichoszociális egészségi kockázat megnövekedett kockázatával jár ((2)). Növekedést elősegítő folyamatként, amely az emberi test szinte minden szervrendszerét érinti ((3)), az elhízás kimutatták, hogy befolyásolja a fiúk és lányok pubertás idejét ((4)). A pubertás előtt a túlsúlyos gyermekek lényegesen magasabbak, mint koruknak megfelelő társaik ((5)). Tekintettel a növekedés és az érés gyorsulásának összefüggésére, ésszerű feltételezni, hogy az elhízás befolyásolja a fog kitörésének időzítését.

A fogkitörés egy fog elmozdulása a csontos kriptában a szájüregbe. Bár a folyamat alapját képező pontos mechanizmusok nem teljesen ismertek, sok tényező játszik szerepet. Demográfiai tényezők, például faj, nem és életkor befolyásolhatják a folyamatot ((6)). A feltételezett fiziológiai tényezők közé tartozik a molekuláris jelátvitel ((7)), valamint számos hormon és mediátor, amelyek befolyásolják a növekedést ((8)). A mandibula növekedését közismerten befolyásolja a pubertás időzítése ((9)). A tejfog kitörése megváltozhat bizonyos szisztémás rendellenességekkel, például cukorbetegséggel és veleszületett rendellenességekkel együtt ((10), (11)). A fogkitörés időzítésének megváltozása jelentősen befolyásolhatja a száj egészségét, mivel rosszul záródást (a fogak és az állkapcsok helytelen elhelyezése) és/vagy zsúfoltságot okozhat, ami viszont rossz szájhigiéniához és parodontális betegséghez vezethet (12). (13)). Ezenkívül a fog szájüregben való tartózkodási ideje befolyásolja a fogszuvasodás kockázatát. Ezenkívül a kitörés szekvenálása hatással lehet az elzáródásra, amelynek következményei lehetnek a parodontális és temporomandibularis ízületi rendellenességekre.

Összefüggést figyeltek meg a gyermek elsődleges fogainak időzítése, valamint a posztnatális növekedés ((14), (15) és a táplálkozási állapot (16), (17), (18)) között; azonban kevés vizsgálatot végeztek az elhízásnak a maradandó fogkitörés időzítésére gyakorolt hatásainak vizsgálatára. Az egyik Mexikóvárosban végzett longitudinális vizsgálat azt mutatta, hogy 110 gyermek közül az elhízott gyermekeknél több volt a fogak kitörése, mint a nem elhízott gyermekeknél, miután a kiindulási értéket figyelembe vették a nem és az életkor (19). Egy 104 gyermeken végzett amerikai tanulmány megállapította, hogy az elhízás a kor gyorsabbá válásával (a kronológiai életkor és a fogkor közötti különbségként értékelve) társult az életkor és a nem alapján történő kiigazítás után ((20)). A fogkitörést összefüggésbe hozták a fejlődési stádiummal, ami szintén összefügg a test zsírosságával ((21), (22)). 102 hongkongi 12 éves kislány keresztmetszeti vizsgálata azt mutatta, hogy a nemi érettség a testtömeggel, a testmagassággal és a fog kitörésével függ össze. A „korai érésűként” besorolt lányoknál az állandó szemfogak, a premolárisok és a második molárisok jobban kitörtek a „késői érésűekhez” képest ((23)). Ezeket a fent említett vizsgálatokat korlátozta a gyermekek nem reprezentatív kis mintáinak vizsgálata.

A jelenlegi tanulmány célja a gyermekkori elhízás és a fogkitörés közötti összefüggés keresztmetszeti elemzésének elvégzése volt, figyelembe véve az életkort, a nemet és a fajt egy országosan reprezentatív adatkészletben, az NHANES-ben. Megvizsgálták az elhízott és nem elhízott gyermekek közötti állandó kitörő fogak (NET) átlagos számának életkor szerinti különbségeit. Feltételeztük, hogy az elhízás összefüggésbe hozható a felgyorsult fogkitöréssel, és hogy az életkor-specifikus fogkitörés különbségei fajonként/etnikumonként és nemenként eltérnek.

Módszerek és eljárások

Vizsgálati populáció

Az adatokat az NHANES-től kaptuk, amely egy folyamatos felmérés a civil, nem intézményesített amerikai lakosságról ((24)). A szájüregi egészségügyi vizsgálatot az NHANES-ben egy fogorvos végzi, aki átfogó képzésen ment keresztül, beleértve egy kalibrációs fázist, amelyben felmérik a fogorvosok és a standard vizsgáztató közötti összefüggés mértékét. A szájegészségügyi komponensben szereplő eljárásokkal és értékeléssel kapcsolatos teljes információk a következő címen találhatók: http: www.cdc.govnchsdatanhanesoh ‐ e.pdf. Az aldomainek közötti különbségek teszteléséhez szükséges megbízható becslésekhez szükséges mintaméret elérése érdekében ((25)) három NHANES-ciklust (2001–2002, 2003–2004 és 2005–2006) egyesítettek ehhez az elemzéshez. Az elemzéshez használt változókat a demográfiai, a testméretek és a fogászati egészség nyilvánosan elérhető adatfájljaiból vették ki, és egyesítették az elemzés minden egyes releváns ciklusának sorozatszáma (SEQN) (ID) változója alapján, és egy fájlt hoztak létre a A 2003–2004 és a 2005–2006 közötti ciklusok a 2001–2002-es fájlba kerülnek.

Összesen 31 509 résztvevő alkotja a kombinált adatállományt. Valamennyi elemzés az 5838 résztvevőre korlátozódott 5 (a fogorvosi vizsga minimális kora) és 14 éves kor között (a vegyes fogazat időszaka vége). Az analitikai adatsorból kizárták azokat a résztvevőket, akiket nem egyszerre kérdeztek meg és nem is vizsgáltak meg (n = 200), terhes (n = 1), és azok, akiknek hiányoztak a fogszámról vagy a BMI-ről (n = 203). E kizárások után 5434 résztvevő maradt elemzésre.

Változók kiválasztása

Ehhez az elemzéshez számos kulcsváltozót hoztak létre. A NET-t úgy számoltuk ki, hogy az egyes alanyoknál kitört összes állandó fogat összevontuk (a 3. őrlőfogak kivételével). Az állandó fogat akkor tekintették kitörtnek, ha „állandó fogként” vagy „állandó foggyökér-töredékként” kódolták, és másként nem kitörtnek tekintették. Az elhízás állapotát a BMI alapján határozták meg z- a pontszám nagyobb vagy egyenlő a 95. percentilis (elhízás) vagy a 85. és a 95. percentilis (túlsúly) között, a 2000-es Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) növekedési táblázatai alapján ((26)). Az életkor, a faj/etnikai hovatartozás, a nem és a szegénységi jövedelem arányát (PIR) a NET és az elhízás közötti összefüggés független előrejelzőjeként vagy zavaró tényezőként vizsgálták. A faj/etnikum kategóriába sorolták a nem spanyol fekete, mexikói amerikai, más spanyol vagy nem spanyol fehér kategóriát. A PIR a társadalmi-gazdasági helyzet (SES) mértéke, amelyet a háztartások jövedelmének és a szegénységi küszöb hányadosaként számolnak az infláció és a családméret elszámolása után.

A szubpopulációs elemzésekhez tartományváltozókat hoztak létre, amelyek meghatározták az érdeklődésre számot tartó vizsgálati populációt, miközben az összes többi megfigyelést megtartották az adatkészletből. A minta súlyozásának ebbe a vizsgálatba történő beépítéséhez új mintatömeget számoltak ki az összevont 6 éves mintára úgy, hogy a 2 éves vizsgálati minta súlyát megszoroztuk egyharmaddal (1/3), az ajánlásnak megfelelően ((27)). Ez a megközelítés a mintavételi rendszert használja az NHANES-ben, és megfelelően becsli a szórást.

statisztikai elemzések

Az elemzéseket SAS (9.2 verzió; SAS, Cary, NC) segítségével hajtottuk végre. Feltáró adatelemzéseket végeztek vizuális ábrázolások és összefoglaló statisztikák vizsgálatával az érdekes változókra vonatkozóan. A két csoport (elhízott és nem elhízott) összehasonlítását független minták felhasználásával végeztük t-Teszt folyamatos változókra és χ 2 teszt kategorikus változókra. Három kategória segítségével megvizsgáltuk a NET és a súlyállapot kapcsolatát is: normál súly (

Eredmények

Asztal 1 mutatja az elhízott és nem elhízott gyermekek szociodemográfiai jellemzőinek különbségeit. Az elhízott alanyok átlagos életkora magasabb volt, mint a nem elhízottaké. Ezenkívül a mexikói amerikaiak aránya nagyobb volt az elhízott csoportban, és alacsonyabb a nem spanyol fehér amerikaiak aránya. Az elhízott alanyoknál a PIR mediánja is alacsonyabb volt. Nem volt szignifikáns különbség a férfiak és a nők arányában a két csoportban.

A kétváltozós elemzések számos különbséget tártak fel a NET-ben. A NET szignifikánsan összefüggött az elhízás állapotával (P 2. táblázat: A kitört állandó fogak átlagos (pl.) Száma korosztály és elhízási állapot szerint (súlyozott becslések)

A kitört fogak medián száma korosztály és elhízási állapot szerint. Zárt körök folytonos vonalakkal, nem bóbák; Csillagok rövid vonásokkal, elhízottak.

3. táblázat ábra mutatja a lineáris regressziós elemzések eredményeit. Egy ki nem igazított elemzésben (1. modell) az elhízás szignifikánsan társul a NET-hez, és a fogkitörés variációjának 1% -a magyarázható ezzel a modellel. A ciklus éve nem volt szignifikánsan összefüggésben a NET-vel az elhízás jelenlétében. Amikor a potenciális zavarókat egymástól függetlenül vizsgálták, az életkor, a nem és a faj/etnikai hovatartozás mind jelentős zavaró tényezők voltak az elhízás és a NET közötti összefüggésben. Elhízás esetén a PIR nem volt szignifikánsan társítva a NET-hez. A szignifikáns zavarókra alkalmazkodó teljes modellben az életkor, a nem és a faj/etnikai hovatartozás statisztikailag szignifikáns maradt, nincs bizonyíték a kollinearitásra, a felmérési ciklusok szekuláris trendjére vagy más kétirányú interakciókra.

A végleges modellt 2 3. táblázat. Az elhízott alanyoknál átlagosan 1,44-rel több fog tört ki, mint a nem elhízottaknál, életkoruk, nemük és fajuk/etnikai hovatartozásuk ellenőrzése után (P Ennek a modellnek a 2. értéke 0,85, és lényegesen jobban illeszkedik a kiigazítatlan modellhez képest. Faji különbségeket figyeltek meg a fogak kitörésében, miután beállították az elhízást. A mexikói amerikai, nem spanyol fekete és más fajokba sorolt résztvevők átlagosan szignifikánsan magasabb NET-vel rendelkeznek, mint a nem spanyol fehér kategóriába sorolt résztvevők.

Másodlagos elemzések során a túlsúlyos személyeknél átlagosan 0,52-rel több fog tört ki a normál testsúlyú alanyokhoz képest, miután az életkor, a nem és a faj/etnikai hovatartozáshoz igazodtak (P = 0,02). Ugyanezekkel a statisztikai kiigazításokkal az elhízottnak minősített alanyoknál 1,55-rel több fog tört ki, mint a normál testsúlyú személyeknél (P

Vita

Ebben a tanulmányban a NET szignifikánsan és pozitívan kapcsolódott az elhízáshoz az életkor, a nem és a faj/etnikai hovatartozás ellenőrzése után. Az elhízás állapotát, életkorát, nemét és faját magában foglaló prediktív modell a NET változékonyságának majdnem 85% -át magyarázza. Bizonyos változékonyság a jelenlegi elemzésben nem szereplő jellemzőknek tulajdonítható, mint például a táplálkozás, az időbeli változások, a születési évszak, az éghajlat és/vagy olyan fejlődési feltételek, mint a Down-szindróma. Megállapítottuk azt is, hogy a NET a túlsúly mellett emelkedett, de a pozitív asszociáció nagysága kisebb volt.

Korábban a nem reprezentatív mintákban összefüggést figyeltek meg a fog kitörése és a BMI között. Egy nemrégiben végzett, 4 éves időtartam alatt végzett, 88 mexikói iskolás gyermek által végzett longitudinális vizsgálat szignifikáns kapcsolatot talált a BMI kategória és a fogkitörési minták között ((19)). A kiindulási (átlagos (s.d.) életkor 7,1 (0,32) év) esetében a túlsúlyos kategóriába tartozó gyermekeknél átlagosan 4,29-rel több fog tört ki, mint a „vékonynak” (BMI az 5. és az 50. percentilis között) besorolt gyermekeknél. Egy longitudinális vegyes modell eredményei alapján a túlsúlyos csoportnak körülbelül 5 foga volt 11 évesen, mint a vékony csoportnak, miután kiigazították a kiindulási életkor, a nem, a SES és az elsődleges fogak életkorát. Ez a különbség messze meghaladja az elemzésünk során megfigyelt 1,44 különbséget a NET-ben; mind a kiindulási, mind a longitudinális elemzéshez használt referenciakategória (vékonynak minősített gyermekek) azonban nagyon különbözött a vizsgálatunkban használtaktól. Egy kis keresztmetszeti vizsgálatban, amelyben a fogászati életkor és a kronológiai életkor különbségét értékelték a BMI-vel kapcsolatban, a fogak korkülönbsége szignifikánsan nőtt a BMI növekedésével (az átlagos (sd) fogászati életkorkülönbség normál testsúlyú egyéneknél 0,63 (1,31), 1,51 (1,22) a túlsúlyos személyeknél és 1,58 (1,28) az elhízott alanyoknál) ((20)).

A tanulmány eredményeinek klinikai jelentőségük van a fogszuvasodás és a malocclusion kockázatának területén. A fogkitörés ütemezésének zavarai befolyásolhatják az újonnan kialakuló fogakat ((28)), ami befolyásolja a kezelés időzítését. Az elég korai kezelés elmulasztása fokozhatja a száj egészségi problémáit, például rosszul záródást, zsúfoltságot és a szájhigiénia károsodását (10). A kezelés időzítésének sikertelen tervezése később további kezeléseket is szükségessé tehet. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az elhízott gyermekeknél a fogak hamarabb kitörhetnek, hangsúlyozva az átfogó, időszakos szóbeli értékelés szükségességét.

Eredményeink azt sugallják, hogy az elhízott gyermekek fogai hamarabb törnek ki, mint a nem elhízott gyermekek. Ebben az elemzésben kimutatták, hogy az elhízás szignifikánsan kapcsolódik a NET-hez a vegyes fogazat időszakában, nemtől, kortól és fajtól/etnikai hovatartozástól függetlenül. A NET különbségei a pubertás előtt voltak a legnagyobbak; a későbbi pubertás kezdete a nem elhízott alanyok között időt biztosíthat számukra a „felzárkózásra”. Az elhízott gyermekeknél átlagosan 1,44-rel több fog tört ki, mint a nem elhízott gyermekeknél. Ez a különbség jelentős és figyelemre méltó, mert ezek az eredmények kihatással lehetnek az elhízott gyermekek szájüregi egészségügyi ellátásának tervezésére és ütemezésére. Ebből a tanulmányból nem derül ki, hogy a fogkitörés megváltozott időzítése befolyásolja-e az elhízott gyermekek száj egészségét, de a jövőbeni tanulmányoknak ezt a lehetséges eredményt kell feltárniuk. A jövőbeni kutatásoknak meg kell vizsgálniuk az elhízás megjelenésének időzítését a fogak megjelenése szempontjából annak megállapítására, hogy az incidencia hogyan befolyásolja ezt az összefüggést. Végül további kutatásokra van szükség az elhízás és a fogak megjelenési sorrendje közötti összefüggés megvizsgálására, mivel ez szintén hatással lehet a száj egészségére. Ezek a megállapítások kihatással lehetnek a fogászati és fogszabályozó egészségügyi ellátásra.

Elismerés

A szerzők hálásan köszönik Jeanne P. Goldberget a kutatás folytatására irányuló javaslatáért, Kenneth Kwan Ho Chui pedig statisztikai támogatásáért.

Közzététel

A szerzők nem jelentettek összeférhetetlenséget.