A gluténmentes étrend hatása a metabolikus szindróma összetevőire: Véletlenszerű klinikai vizsgálat

Mehdi Ehteshami

1 Klinikai táplálkozási és dietetikai tanszék, Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Kar, Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszertechnológiai Kutatóintézet, Teherán, Irán

Rahebeh Shakerhosseini

1 Klinikai táplálkozási és dietetikai tanszék, Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Kar, Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszertechnológiai Kutatóintézet, Teherán, Irán

Fatemeh Sedaghat

2 Általános Orvostudományi Tanszék, Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Kar, Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszer-technológiai Kutatóintézet, Teherán, Irán

Mehdi Hedayati

3 Sejtes és Molekuláris Endokrin Kutatóközpont, Endokrin Tudományok Kutatóintézete, Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Hassan Eini-Zinab

4 Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Kar, Közösségi Táplálkozási Tanszék, Országos Táplálkozási és Élelmiszertechnológiai Kutatóintézet, Teherán, Irán

Azita Hekmatdoost

1 Klinikai táplálkozási és dietetikai tanszék, Táplálkozástudományi és Élelmiszertechnológiai Kar, Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszertechnológiai Kutatóintézet, Teherán, Irán

Absztrakt

Háttér:

A tanulmány célja a gluténmentes étrend (GFD) metabolikus szindróma (MES) összetevőire gyakorolt hatásainak felmérése volt.

Anyagok és metódusok:

Ebben a randomizált klinikai vizsgálatban 50 MES-t diagnosztizált alanyot véletlenszerűen két csoportra osztottak (n = 25). Az első csoport GFD-t kapott, a második csoport pedig folytatta a szokásos étrendet. A MES és a vérnyomás biokémiai markereit 8 hetes beavatkozás előtt és után mértük.

Eredmények:

Negyvenöt alany fejezte be a vizsgálatot. A csoportok post-hoc összehasonlítása nem mutatta a GFD és a kontroll étrend hatását az LDL koleszterin, az összes koleszterin, az éhomi inzulin, a HOMA-IR, a szisztolés és a diasztolés vérnyomás szintjére. A GFD szignifikánsan csökkentette az éhomi vércukorszintet, a derékbőséget (WC) és a szérum triglicerid koncentrációt a kontroll étrendhez képest (p Kulcsszavak: Gluténmentes étrend, metabolikus szindróma, elhízás

Bevezetés

A metabolikus szindróma a szív- és érrendszeri rendellenességek kockázati tényezőihez kapcsolódó állapotok csoportja, például vérnyomás, diszlipidémia, hiperglikémia, a derék körüli testfelesleg és az inzulinrezisztencia. A Nemzeti Koleszterin Oktatási Program (NECP) és a Felnőtt Kezelő Panel III szerint a MES jellemzői a hasi elhízás (várakozási kerület ≥ 95 cm), magas éhomi szérum glükóz (> 100 mg/dl), emelkedett trigliceridszint (> 150 mg/dl) ), magas vérnyomás (szisztolés vérnyomás ≥130 Hgmm és diasztolés vérnyomás ≥ 85 Hgmm) és alacsony HDL-koleszterinszint (2, inzulinnal vagy más cukorbetegséggel nem rendelkező gyógyszerek alkalmazása a vércukorszint szabályozásában, nem terhes, nem laktáló, nem atlétikus), nincs pajzsmirigy-rendellenessége, nem használ zsírégető és fogyókúrás gyógyszereket, multivitamin/ásványi anyagokat, omega-3 és zöld tea kiegészítőket az elmúlt hónapban, nem használ orális fogamzásgátlókat, nem fogyókúrás diéta az elmúlt hónapban, nem antibiotikumok, kortikoszteroidok, immunszuppresszánsok és nemdohányzó gyógyszerek alkalmazásával.

Etikai szempontok

A befogadási és a kizárási kritériumok szerinti képesített személyeket tájékoztatták a vizsgálat célkitűzéseiről és módszereiről. Ezt követően minden résztvevő írásos tájékozott beleegyezést kapott. A vizsgálati protokollt a Nemzeti Táplálkozási és Élelmiszer-technológiai Kutatóintézet (NNFTRI), Shahid Beheshti Orvostudományi Egyetem Etikai Bizottsága hagyta jóvá, és bejegyezték a klinikai vizsgálatok iráni nyilvántartásának weboldalára (IRCT20170723035244N1).

Közbelépés

Az alanyokat randomizált nemekből blokkoltuk kontroll és GFD csoportokba. A vakítás a beavatkozás jellege miatt nem volt lehetséges. Minden résztvevőt arra kértek, hogy a beavatkozás során ne változtassa meg életmódját és gyógyszereit.

Az első csoport GFD-diétát kapott, a második csoportot pedig tájékoztatták arról, hogy nyolc hétig folytassa a szokásos étrendet. A GFD-étrendben feltételezték, hogy a betegek kevesebb mint 2 gramm glutént kapnak naponta. A beavatkozási folyamat során az egyének gluténmentes kenyeret kaptak. Ezenkívül a résztvevőket tájékoztatták arról, hogy kerüljék a glutént tartalmazó egyéb gabonaféléket, például süteményeket, kekszeket, makarónit, spagettit és minden egyéb, búzát vagy árpát tartalmazó ételt. Az egy héten át elfogyasztott kenyér mennyiségét (1250 g) a betegek rendelkezésére bocsátották. Mivel fennállt annak a lehetősége, hogy a család többi tagja gluténmentes kenyeret is fogyasszon, extra kenyeret biztosítottunk azoknak a betegeknek, akiknek ez a problémájuk volt. A betegeket arra utalták, hogy a gluténmentes termékek átvételére a kijelölt időpontokban klinikákra és egészségügyi házakba forduljanak. A túlsúly és az elhízás kezelésére vonatkozó információkat tartalmazó ajánlólapot mindkét csoport minden résztvevője eljuttatta. A beavatkozás menetének és a résztvevők betartásának értékelése érdekében minden beteg számára minden héten egyéni találkozókat tartottak.

Étrendi bevitel, antropometriai és biokémiai értékelések

A résztvevőket arra kérték, hogy teljesítsék a 24 órás étkezést 3 napig (2 hétköznap és 1 hétvégi nap) a beavatkozás előtt és után. Információt kaptak a napi bevitel rögzítéséről. Mind a 24 órás étkezési adatokat egy dietetikus vizsgálta felül, és a Nutritionist IV (The Hearst Corporation, San Bruno, Kalifornia) alkalmazásával elemezte.

Az antropometriai jellemzőket (magasság, súly, derék kerülete) minden résztvevőnél megmértük a vizsgálat elején és végén. a súlyt cipő nélkül mértük Seca mérleggel 100 g pontossággal (Seca, Homburg, Németország), és a magasságot Seca sztadiométerrel határoztuk meg 0,1 cm pontossággal. Antropometrikus szalagot használtunk a derék kerületének mérésére a borda közötti középső derékvonalon perem és a csípőcsont. A testtömeg-indexet (BMI) a testtömeg (kg)/a négyzetmagasság (m 2) formájában számoltuk. Legalább 10 perc ülés után a jobb karon szisztolés és diasztolés vérnyomást mértünk.

A vérmintákat 12-14 órás éheztetés után vettük el a jobb könyök vénájából eldobható fecskendőkkel, és egy speciális szakember lassan savval átmosott csövekbe öntötte. 10 percig 3000 fordulat/perc sebességgel végzett centrifugálás után a szérummintákat aliquotokban tároltuk -80 ° C-on. A vércukorszintet glükóz-oxidáz technikával, az inzulint immunoradiometrikus vizsgálattal (Zelbio GMBH, Németország), az összes koleszterint, a HDL-t és a trigliceridet enzimatikus módszerekkel mértük, míg az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintjét a Friedrich-egyenlet képletének felhasználásával számítottuk. a rezisztenciát az inzulinrezisztencia értékelésének homeosztázis-modelljével (HOMA-IR) számszerűsítettük a következő egyenlettel (Pisprasert et al., 2013):

Minta nagysága

A mintaméret-becsléseket az I típusú hiba (α) 0,05 és a II típusú hiba (β) 0,20 (teljesítmény = 80%) alapján számítottuk ki, hogy 1 kg/m 2 különbséget észleljünk a BMI-ben 1,2 kg/m 2 szórással (Capristo és mtsai 2009). Becslések szerint összesen 44 alanyra volt szükség; azonban figyelembe véve a 15% -os lemorzsolódást, összesen 50 beteget vontak be a vizsgálatba.

Statisztikai analízis

Az adatokat elemeztük a Social Sciences (SPSS ver.18) (SPSS Inc, Chicago, IL, USA) szoftver statisztikai csomagjával. Leíró elemzést alkalmaztunk a gyakoriság, az átlag és a szórás mérésére. Az adatok normalitását Kolmogorov-Smirnov teszttel értékeltük, és a táblázatok átlagával és szórásával fejeztük ki. A kategorikus változókat Chi-négyzet próbával teszteltük. Normál eloszlású adatokhoz páros t-próbát és független t-próbát alkalmaztunk a kvantitatív változók inter és intra összehasonlításához. A kovariancia elemzését a változók kiindulási értékének és a kimeneti változók átlagos különbségeinek korrigálásához használtuk a két csoport között tárgyalás után. A statisztikai tesztek kétoldalúak voltak, és a 0,05-nél kisebb P-értéket statisztikailag szignifikánsnak tekintették.

Eredmények

Negyvenöt alany teljesítette a vizsgálati protokollt: 22 alany (6 M/16F) a kontrollcsoportban és 23 (6 M/17 F) a GFD csoportban. Öt alany személyes okok miatt esett ki a vizsgálatból. A tanulmányi konzor folyamatábráját az 1. ábra mutatja be .

A tanulmány folyamatábrája

A vizsgálati populáció klinikai és antropometriai jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza. A résztvevők életkorának átlagos ± SD értéke 59,57 ± 8,84 év volt az intervenciós csoportokban és 57,11 ± 8,23 év a kontrollcsoportban, a testtömeg-index átlagos ± SD pedig 32,60 ± 4,70 kg/m2, és 30,62 ± 3,61 kg/m2 volt a beavatkozás, illetve a kontroll csoportok. A kiinduláskor nem volt szignifikáns különbség a beavatkozás és a kontrollcsoport között.

Asztal 1

A vizsgálatban résztvevők alapjellemzői

Karakterisztika Összesen (n = 45) Kontroll étrend (n = 22) GFD diéta (n = 23) P-érték

Életkor (év)	58,55 ± 8,76 a	59,57 ± 8,84	57,11 ± 8,23	0,011
Nem (nő/férfi)	31/11	16/6	17/6	0.647
Magasság (cm)	159 ± 8,77	159,78 ± 8,74	159,63 ± 9,04	0,957
Súly (kg)	80,82 ± 13,41	82,21 ± 13,61	77,73 ± 8,74	0,206
BMI (kg/m 2)	32,06 ± 8,68	32,60 ± 4,70	30,62 ± 3,61	0,242
WC (cm)	103,26 ± 8,68	104,65 ± 10,13	101,57 ± 6,28	0,832
FBS (mg/dl)	123,47 ± 33,14	127,04 ± 29,23	119,15 ± 38,11	0,562
Inzulin szérum (mU/L)	12,05 ± 5,75	11,57 ± 5,79	12,63 ± 5,80	0,56
HOMA-IR	3,62 ± 1,65	3,56 ± 1,76	3,70 ± 1,86	0,814
Szérum lipidek
Összes kolesztrol (mg/dl)	170,47 ± 36,43	170,82 ± 38,91	170,05 ± 34,24	0,946
HDL (mg/dl)	46,33 ± 11,86	46,64 ± 7,83	45,56 ± 15,56	0,724
Trigliceridek (mg/dl)	159,5 ± 60,70	161,73 ± 72,57	156,78 ± 44,06	0,796
LDL (mg/dl)	98,62 ± 33,85	97,99 ± 34,47	99,4 ± 34,07	0,894
Vérnyomás
Szisztolés (Hgmm)	14,06 ± 1,09	14,10 ± 1,04	14,02 ± 1,17	0,806
Diasztolés (Hgmm)	8,81 ± .53	8,89 ± .56	8,72 ± 0,49	0,315

WC, derék kerülete; BMI, testtömeg-index; FBS, éhomi vércukorszint; LDL, alacsony sűrűségű lipoprotein; HDL, nagy sűrűségű lipoprotein; HOMA-IR, az inzulinrezisztencia homeosztázis modelljének értékelése;