Glükoneogenezis a ketón: A túl sok fehérje kiveszi a ketózisból

Legnépszerűbb cikkek

Útmutatók

További cikkek

Tallózás a recept szerint típus szerint

Népszerű receptek

A glükoneogenezis kifejezést meglehetősen sokan használjuk itt, a BioKeto.com oldalon, mivel ez a keto étrendben szenvedők gyakori aggodalma.

Tehát valóban aggódni kell a keto glükoneogenezise miatt? A túl sok fehérje kiveszi a ketózisból?

Ahhoz, hogy egyértelműbb válaszokat kapjon ezekre a kérdésekre, fontos megértenie, hogy mi is pontosan a glükoneogenezis, és hogyan befolyásolja a nagy mennyiségű fehérje fogyasztása.

Mi a glükoneogenezis?

A glükoneogenezis technikai meghatározása maga a szó részeiből vezethető le;

A glükó a glükóz előtagja
A Neo az új előtag
A Genezis egy alkotást jelentő szó

Ezért a glükoneogenezis az a tudományos kifejezés, amelyet új glükózmolekulák létrehozásának (szintézisének) leírására használnak olyan molekulákból, amelyek nem szénhidrátok.

Sok esetben ezek a molekulák az Ön által fogyasztott fehérje (és az izomszövet fehérjéjének) aminosavaiból származnak.

Glükoneogenezis a Ketón: mikor fordul elő?

Ha volt alkalma elolvasni a Ketogén étrend útmutatónkat, akkor felidézheti, hogy teste szénhidrátokat használ fel energiának előállítására magas szénhidráttartalmú étrenden.

A keto diéta során azonban a tested előszeretettel használja fel a zsírt energiához, és egyes esetekben az aminosavakat. A glicerin és az aminosavak egyaránt alkalmazhatók a glükoneogenezishez, de az utóbbiak általában dominálnak, amikor keto diétát tartasz.

A keto glükoneogenezise általában akkor fordul elő, ha hosszabb ideig intenzíven sportol, vagy ha túl sok fehérjét fogyaszt.

Természetesen nem akarja, hogy teste túlzott mennyiségű glükózt termeljen aminosavakból, mivel ez valójában zavarhatja a ketózist.

A tested azonban nem mindig alakítja át a felesleges fehérjét glükózzá, és a glükoneogenezis sem érvényesül, ha a tested jól táplálkozik.

Emellett azt a glükózt, amelyet a tested a keto glükoneogeneziséből állít elő, gyakran meglehetősen gyorsan hasznosítják az energiához, különösen a fizikai aktivitáshoz.

Hogyan működik a glükoneogenezis

A glükoneogenezis a glikolízis inverze, amely a glükóz lebontásának folyamata energiatermelés céljából.

A glikolízissel metabolizálódó glükóz egy piruvát néven ismert anyagot állít elő, amelyet ezután egy újabb energiaciklusba táplálnak, amelyet Kreb ciklusának (vagy citromsav-ciklusnak) neveznek.

Tehát a glükoneogenezis egyszerűen ennek a folyamatnak a fordítottja, kezdve a piruváttal és a lánc láncolatának felépítésével a glükóz létrehozásához.

A glükoneogenezis szubsztrátjai (elsősorban glicerin, laktát és bizonyos aminosavak) számos metabolikus reakcióval átalakulhatnak piruváttá vagy a Kreb-ciklus egyéb intermedierjeivé.

Az aminosavak hatása a glükoneogenezisre

Bizonyos aminosavakat a szervezetben és az elfogyasztott fehérjét glükogén aminosavnak nevezzük, vagyis transzaminációnak nevezett folyamatból képesek glükózt termelni.

Számos aminosav képes közvetlenül átalakítani piruváttá, míg mások más anyagokat képeznek, amelyek a Kreb ciklusának részét képezik.

Az alanin általában a szervezet által előnyben részesített aminosav a glükoneogenezishez (különösen a májban), míg a vesékben a glutamin az uralkodó glükogén aminosav.

Az alábbi kép azt mutatja, hogy a különféle glükogén aminosavak hogyan alakulhatnak át a Kreb-ciklus szükséges intermedierjeivé, amelyek aztán glükoneogenezissel képesek glükózzá alakulni.

1. Laktát

A testmozgás és az izmok miatt az izomszövet tejsavat (laktátot) termel, ami felelős az égési érzésért, amelyet tapasztalt sprintelés vagy nehéz súly emelése után.

Ez a laktát, amelyet az izmok termelnek, a májba kerül, ahol piruváttá alakul és a glükoneogenezis ciklusba kerül; a glükózt ezután visszaküldik az izomszövetbe energiatermelés céljából (újrafelhasználás).

Ez a folyamat az alábbi képen látható Cori-ciklus néven ismert.

2. Glicerin

A glicerin a trigliceridek gerincmolekulája a zsírszövetben.

A lipolízis (zsírbontás) folyamata révén a vérbe kerül és a májba szállítja, ahol piruváttá alakul és belép a glükoneogenezis útvonalába.

3. Acetil-CoA

Böjtöléskor (vagy éhezés közben) a zsírsavak lebomlása acetil-CoA képződést eredményez a májban.

A ketonok átalakíthatók acetil-CoA-vá is. Az acetil-CoA aktiválja a piruvát-karboxiláz enzimet, amely a piruvátot oxaloacetáttá alakítja, amely ezután képes glükoneogenezisbe jutni.

Glükoneogenezis szabályozás

Az emberi test mindent megtesz a túlélés érdekében. Mint ilyen, amikor a szervezete felismer egy bizonyos anyag vagy tápanyag feleslegét (még a keto diétán fogyasztott zsírokat is), különféle reakciókat vált ki, amelyek ezeket az anyagokat vagy felhasználják, vagy későbbi felhasználásra tárolják.

Amikor testének hiányzik egy bizonyos kívánt anyaga, olyan mechanizmusok zajlanak le, amelyek segítenek az anyag más rendelkezésre álló forrásokból történő kialakításában. Ez az alapja annak, hogy teste sok folyamatot szabályoz.

Mivel a glükoneogenezis pontosan ellentétes a glikolízissel, ezeket kölcsönös módon szabályozzák.

Más szavakkal, a glükoneogenezist elősegítő tényezők gátolják a glikolízist és fordítva.

Ez a kölcsönhatás a glükoneogenezis és a glikolízis között az, hogy a tested hogyan tartja fenn a vércukorszint egészséges egyensúlyát. Ami meghatározza, hogy melyik folyamat zajlik le, nagyban függ a szubsztrát elérhetőségétől és a hormonális állapottól.

Hogyan szabályozza a szubsztrát elérhetősége a glükoneogenezist a keto-n

A túlzott mennyiségű fehérje fogyasztása megemeli a glükogén aminosavakat a vérben, amelyek elősegítik a glükoneogenezist.

Mi a „túlzott”, kérdezed? A válasz nem annyira egyértelmű, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ha a keto diéta során a teljes fehérje-bevitel 25-40% -a között eszel, akkor a glükoneogenezis nem lesz kérdés.

Ne felejtse el elosztani a fehérje bevitelét több étkezés során a nap folyamán.

Ha segítségre van szüksége a keto diéta megfelelő fehérjebevitelének meghatározásához, kattintson ide.

A glükoneogenezis hormonális szabályozása a Ketón

Az endokrin rendszer részben felelős a vércukorszint szabályozásáért. Így a keto diéta glükoneogenezisét olyan hormonok befolyásolják, mint az inzulin, a glükokortikoidok és a glükagon.

Glükoneogenezis és kortizol

A glükokortikoidok, különösen a kortizol, a stressz hatására szintetizálódnak a mellékvesékben. Például az intenzív testmozgás jól stimulálja a kortizol szekrécióját.

Egy másik példa: az intenzív böjt idején a test több kortizolt termel a sovány szövet lebontásának stimulálása érdekében, amely ezután megadja a szervezetnek a szükséges glükogén aminosavakat a glükoneogenezishez.

Glükoneogenezis és inzulin

Az inzulin egy olyan peptid hormon, amelyet a hasnyálmirigy béta-sejtjei szintetizálnak, és elsősorban a vércukorszint csökkentésére törekszik azzal, hogy a glükózt a sejtekbe juttatja.

A sejtekben lévő glükóz elősegíti az ATP (sejtenergia) előállítását, amely azután stimulálja az inzulin szekrécióját. Intuitív módon az inzulin gátolja a glükoneogenezist (mivel az inzulin általában szénhidrátban gazdag étkezés hatására szabadul fel).

Az adrenalin gátolja az inzulin szekrécióját, míg a glükagon elősegíti az inzulin szekrécióját. Fontos megjegyezni azt is, hogy bizonyos aminosavak az inzulin növekedését okozzák; ha bármi, ez tovább csökkentené a keto glükoneogenezisével kapcsolatos aggályokat, mivel főként zsírt és fehérjét kellene fogyasztania.

Glükoneogenezis és glükagon

A glükagont a hasnyálmirigy alfa-sejtjei hozzák létre, és lényegében „fordított inzulin”. Míg az inzulin úgy működik, hogy a glükózt a sejtjeibe juttatja, a glukagon éppen ellenkezőleg.

A glükagon általában növekszik, ha a vércukorszintje a normális szint alá csökken, és ez stimulálja a glükoneogenezist.

Hol zajlik a glükoneogenezis a testben?

A szervezetben két elsődleges hely található, ahol a glükoneogenezis előfordul - a máj és a vesék. Ezek a legfontosabb szervek a szervezetben, a glükoneogenezishez szükséges összes enzimmel, bár a vékonybél az éhezés idején bizonyos glükoneogenezist hajt végre.

Glükoneogenezis a májban

A máj a szervezetedben a glükoneogenezis túlsúlya. Ha olyan étrendet fogyaszt, amely szerény mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, akkor a máj bőséges mennyiségű glikogént tárol el, hosszú távú üzemanyag-tartalékként.

Az első 10-12 órás éhezés során a májban lévő glikogén gyorsan kimerül és a glükoneogenezis beindul.

A máj főleg L-alanint, glicerint, acetil-CoA-t és laktátot használ a glükoneogenezishez. A keto diéta esetén a májának már inkább glikogénhiányosnak kell lennie;

ez azonban nem jelenti azt, hogy a máj több glükoneogenezist hajt végre a keto-ban, mivel a tested zsírsavakat használ majd fő energiaforrásként.

Glükoneogenezis a vesékben

Míg a máj a glükoneogenezis fő szerve, a vesék is szerepet játszanak a vércukorszint egyensúlyának fenntartásában. A vesék elsősorban laktátot, L-glutamint és glicerint használnak a keto glükoneogeneziséhez.

A vese glükoneogenezist a kortizol (és más glükokortikoidok) erősen stimulálják, az inzulin gátolják. A veseglikoneogenezis különösen fontos a májbetegségben szenvedők számára, mivel a vesék egészséges máj nélkül lényegesen megduplázzák a terhelést.