11 Égési sérülések ápolási terve

sérülések

Ebben az útmutatóban az égési sérülések ápolói diagnózisa található. Ide tartoznak az ápolói beavatkozások és az égési sérülések ápolásának értékelése. Ismerje meg az egyes ápoló diagnózisok céljait, a kapcsolódó tényezőket és az égési sérülésekkel kapcsolatos ápolói beavatkozások indoklását.

A éget sérülés hő, vegyi anyagok, elektromosság, napfény vagy sugárzás okozta károsodás a test szöveteiben. A forró folyadékokból és gőzből származó forrázások, az épület tüzei, valamint az éghető folyadékok és gázok az égési sérülések leggyakoribb okai. A súlyos égés katasztrofális sérülés, fájdalmas kezelést és hosszú rehabilitációs időt igényel. Ez általában végzetes, vagy véglegesen elrontó és alkalmatlan (érzelmileg és fizikailag is).

Az égési sérülések osztályozása

Az égési sérüléseket a sérülés mélysége és mértéke szerint osztályozzák. Az égési sérülések mélységének osztályozása a következőket tartalmazza: első fokú (részleges vastagság), másodfokú (felületes vagy mély részvastagság), és harmadik fokozat (teljes vastagság).

A első fokú égés az epidermisz pusztulását jelzi, amely lokalizált fájdalmat és bőrpírt eredményez. A gyógyulás befejeződik és 5-10 napon belül bekövetkezik. A felületes másodfokú égés az epidermisz és a dermis felső harmadának megsemmisülését jelzi; fájdalom és hólyagképződés jellemzi. A gyógyulás befejeződött, de hosszabb időre van szükség. A mély másodfokú égés az epidermisz és a dermis megsemmisülését jelzi, a hagymákban csak az epidermális bőrfüggelékek maradnak. A bőr megjelenése viaszfehér lehet, és oltást vagy hosszan tartó gyógyulást igényel. A harmadfokú égés a teljes epidermisz és a dermis jelzett pusztulása, jellemzően zsírral és izommal; a bőr fehér, elszenesedett vagy bőrszerű lehet. Ehhez az égéshez bőr átültetése és hosszan tartó gyógyulás szükséges.

Az égési sérülés fázisai

Az odafigyelés és az égési sérüléssel küzdő beteg gondozása rendkívüli igényt jelent még a legtapasztaltabb ápolószemélyzet számára is, mert kevés sérülés jelent nagyobb veszélyt a beteg testi és érzelmi jólétére. Az égési sérülésnek három fázisa van, amelyek mindegyike különböző szintű betegellátást igényel. A három három szakasz az kialakuló fázis, köztes fázis, és rehabilitációs szakasz.

A kialakuló szakasz az égési sérülés kezdetével kezdődik, és a folyadék újraélesztésének befejezéséig vagy körülbelül az első 24 óráig tartó időszakig tart. A kialakuló szakaszban a betegellátás prioritása magában foglalja a megfelelő légutak fenntartását és a beteg égési sokk kezelését.

A köztes fázis az égési sérülés után 48–72 órával kezdődik. A kapilláris permeabilitás megváltozása és az ozmotikus nyomás visszatérése diurézist vagy megnövekedett vizeletmennyiséget eredményez. Ha a vese- és szívműködés nem normalizálódik, a hozzáadott folyadékmennyiség, amely megakadályozta a hipovolémiás sokkot, most pangásos szívelégtelenség megnyilvánulásait eredményezheti. A központi vénás nyomás értékelése információt nyújt a beteg folyadékállapotáról.

Az égési sérüléssel küzdő beteg ápolásának utolsó szakasza a rehabilitációs szakasz. Ez a szakasz az égés lezárásával kezdődik és akkor ér véget, amikor a beteg eléri az optimális működési szintet. A hangsúly azon van, hogy segítsen a betegnek visszatérni a normális sérülésmentes életbe. Kiemelt fontosságú a páciensnek a sérülés által kiváltott változásokhoz való alkalmazkodásának segítése.

Ápolási tervek

Az ápolási gondozás azonnali és agresszív égési kezelést jelent. Támogató intézkedéseket és szigorú steril technikát kell alkalmazni a fertőzés minimalizálása érdekében.

Íme 11 ápolási terv (NCP) és ápolási diagnózis égési sérüléssel (égési sérüléssel) szenvedő betegek számára:

  1. Csökkent fizikai mozgékonyság
  2. Hiányos tudás
  3. Zavart testkép
  4. Félelem/szorongás
  5. A bőr integritásának romlása
  6. Kiegyensúlyozatlan táplálkozás: kevesebb, mint a test követelményei
  7. A nem hatékony szöveti perfúzió kockázata
  8. Akut fájdalom
  9. A fertőzés kockázata
  10. A hiányos folyadékmennyiség kockázata
  11. A légutak hatástalanításának kockázata

1. Csökkent fizikai mozgékonyság

  • 1. Csökkent fizikai mozgékonyság
  • 2. Hiányos tudás
  • 3. Zavart testkép
  • 4. Félelem/szorongás
  • 5. A bőr integritásának romlása
  • 6. Kiegyensúlyozatlan táplálkozás: kevesebb, mint a test követelményei
  • 7. A nem hatékony szöveti perfúzió kockázata
  • 8. Akut fájdalom
  • 9. A fertőzés kockázata
  • 10. A hiányos folyadékmennyiség kockázata
  • 11. A légutak hatástalanításának kockázata

Csökkent fizikai mozgékonyság

Ápolási diagnózis

  • Csökkent fizikai mozgékonyság

Kapcsolódhat

  • Neuromuszkuláris károsodás, fájdalom/kényelmetlenség, csökkent erő és állóképesség
  • Korlátozó terápiák, végtagok immobilizálása; kontraktúrák

Esetleg bizonyítja

  • Mozdulatlanság/céltudatlan mozgásképtelenség
  • Korlátozott ROM, csökkent izomerő-kontroll és/vagy tömeg